Én magam mobilitás mániás vagyok, azokra a cuccokra gerjedek, amelyekkel kényelmesen, könnyedén, de főként bárhol megoldhatok minden feladatot. A laptopból nekem inkább a netbook a világom, hajlandó vagyok a méret és a súly csökkentése érdekében kompromisszumokat kötni. Erre most ideadják nekem ezt az atomerőművet, amiben gyakorlatilag minden jobb, mint az asztali gépemben, pedig ez "csak egy laptop".

Aki nyitott és fogékony az újdonságokra, az néha felülvizsgálja a vélekedését és képes belátni, ha tévedett. Nem szégyen ám az. Úgyhogy ezúton revideálom az álláspontomat és ezentúl a laptopokra is úgy fogok gondolni, mint teljes értékű számítógépekre. Messzire űzöm a fejemből azt a kényszerképzetet, miszerint a laptop az egy egyszerűsített számítógép és mindenképpen valamilyen csökkentett értéket jelent. Remélem, ebből a szigorúan szubjektív tesztből kiderül, miért is döntöttem így.

Technikai adatok, árak
Na, technikai adatok azok nem lesznek. Ha valaki a számokra és a száraz tényekre kíváncsi, tekintse meg a gép honlapját ide kattintva. (Mivel ez nem egy direkt link, annyit elárulok, hogy ha a 8943-as Aspire laptopot keressük, akkor valahol a sor végén, helyesebben a legvégén fogjuk megtalálni.) Aki már ennyiből kíváncsi az árakra, azt sem hagyjuk információ nélkül.

Ez tehát jelenleg a non plus ultra, így talán azon sem csodálkozunk el, hogy az árát is egy csúcsgéphez méltó szinten húzták meg. Ha a legdurvább konfigurációban szeretnénk megvásárolni, akkor egy fél millát készítsünk elő. Amiért viszont az árat egyáltalán megemlítem az abban a tényben leli magyarázatát, hogy szinte felsorolni is fárasztó, hányféle kiépítettségben lehet a miénk.

Meg sem próbálom, de a miheztartás végett egy alsó ár: aki egy ekkora géppel akar villantani, az nagyjából 370 darab igazságos Mátyás királyunk arcképével díszített ezrest különítsen el erre a célra. Az összes gépben közös a gépház és a fullHD kijelző, a különbségek a processzorban, RAM-ban, vinyóban és videokártyában jelentkeznek, ezekkel lehet szinte tetszőlegesen variálni igényeink szerint. A hozzánk került tesztgép fullextrás, mindenből a választható legjobb került belé. Csak pár említésre méltó dolog: Intel Core i7 720 QM proci (1,6 GHz-es, 6 MiB L3 cach-el), 1280 GiB HDD, 8 GiB RAM, Radeon 5850-es videókártya (4083 MiB-ig felnyomható memóriával), természetesen b/g/n-es wifi. Ja, és az erőgépnek megfelelően nagy, 8 cellás Li-ion akksi.

Ami a kicsomagolásnál fogad
Nem csak a gép belseje exkluzív, hanem a külseje is. A dizájn gyönyörű, ez az inoxos anyagválasztás kifejezetten kellemes. Teljesértékű, ezüst színű, magyar billentyűzet fogad numerikus paddal kiegészítve és egy kifejezetten szép touchpad, amely számos meglepetést tartogat. Az első az, hogy fényes a felülete, így hamar meglátszanak rajta az ujjlenyomatok, de ezt megbocsájtjuk neki, mert ugyanilyen hamar, akár az ujjunkkal is simára törölhető. Rá egyébként még visszatérünk. Mellesleg ezt a fényes felületet én magam sokkal jobban szeretem, mint a mellette található matt feketét, amelyről a zsíros kéznyomokat sokkal nehezebb levarázsolni.

A képernyő brutális méretű, majdnem 19 colos és alig van pereme. Sajnos visszatükröződős fajta, viszont kőkemény. Valószínűleg nehéz megkarcolni, de ezt fél millió forintom hiányában inkább nem próbáltam ki. Felette diszkrét webkamera díszeleg, amely megint csak jófajta, 1280x1024-ig tud fényképet készíteni, 640x480-as videót rögzít és továbbít. Emellett nagyon kevés fény elég neki.

Azonnal szemet szúr az, hogy a multimédia vezérléséhez nincsenek sehol sem gombok és az Fn gombbal előhívható, kékkel jelölt másodlagos funkciók is alig fedezhetők fel az ezüst billentyűkön. A titok nyitja a touchpad, de őrá - még egyszer megígérem - még visszatérünk. Egy ilyen felszereltségű laptopnál természetesen nem marad el a biometrikus azonosító sem, ujjlenyomat-olvasó is védi az adatainkat.

Más oldaláról
A billentyűzet felett találunk két szépen kidolgozott hangszórót, köztük egy felirat: 5.1 Cinematic Surround. Az 5.1 számomra front, közép és háttérsugárzókat jelent, valamint mélynyomót. Nehogymár ilyeneket tettek bele! Pedig de. Ahogy elkezdjük forgatni, megtaláljuk a háttérsugárzókat is alul, és egy mélynyomó funkciókat betöltő ötödik hangszórót is. Ezért szól úgy, mint az álom. Úgy is mondhatnám, hogy ilyet még beépített hangszóróktól nem hallottam egyetlen laptopon sem.

De ha már körbeforgattam, lássuk mit is találtam még! Hagyományos, 15 tűs monitorcsatlakozót, mellette azonnal egy HDMI csatlakozót a HD tartalom kiadásához, egy E-SATA csatlakozót (mintha 1,2 terra nem lenne elég...) egy USB csatit ezen az oldalon és még hármat a túloldalon, 1394-es (FireWire) csatlakozót és mellette  három, látszólag analóg hang be- és kimenetet. Jobban megnézve a fejhallgató kimenet mellett ott egy szabad szemmel alig látható SPDIF feliratocska is, így ezen a hang digitálisan is kicsúszik. Elöl külön gomb a wifinek, az Acer backup managernek, de nem ez izgat fel leginkább és nem is a másik oldalon található "sokazegyben" kártyaolvasó, amely egyébként zseniális, így megér pár szót.

Én magam is XD kártyás fényképezőgépet használok, így örülök neki, hogy a kártyanyílásba illeszkedik az SD mellett az XD kártya is. Nameg az MMC, az MS és az MS PRO. Így aztán hiába próbálnak a kedves gyártók kicseszni velünk, nem sikerül nekik, ez a nyílás mindent befogad. Na, ez nekem nagyon kéne...

Ami mellbe vágott
Nos, számítottam ám én arra, hogy ez a laptop más lesz, mint amihez én szoktam, de majdnem lementem hídba a kijelzőtől. Van a környezetemben 1080p-s kijelző, de azok mind minimum négyszer ekkorák. Ezen a 18,4 colon a bluray filmek olyan tűhegyes képet produkálnak, hogy az ember nem tudja levenni róla a szemét.  Sokan panaszkodnak erre a CineCrystal kijelzőre, mondván, alulról meg felülről nézve gyengülnek a színek. Nos, ez egy mozdulat, van a gép hossztengelye irányában két zsanér, amik körül a képernyő tetszőlegesen forgatható, tessék kipróbálni, csodákra képes. A viccet félretéve, tényleg csökken a minőség alulról és felülről nézve, de számomra az a fontosabb, hogy oldalról nagyjából 160 fokig ugyanaz az élmény fogad.

A filmek és a zenék lejátszására gyárilag kapunk szoftvert, amelyet a touchpad-be épített vezérlővel lehet kezelni. (A touchpad-re még visszatérek, ígérem immáron harmadszor.) A játékok szerelmeseinek is érdekes lehet ez a laptop, mert jóval elegánsabb egy ilyennel megjelenni egy LAN-party-n, mint egy robosztus asztali géppel és ez a konfiguráció már alig-alig akad meg a bazierős gépet igénylő játékoknál is. Igaz, én nem vagyok egy nagy játékos, de a Medal of Honor-t kipróbáltam rajta, a legnagyobb felbontásnál sem akadt egy kicsit sem.

A touchpad
Ígértem, hogy visszatérek rá, mert megéri. Egyrészt ilyen kényelmes megoldást, mint a touchpad közepén elhelyezkedő kerék én még nem láttam a hangerő szabályzására. Kézre is áll, tetszés szerinti sebességgel tekerhető és még szép is. Adja magát, hogy a közepét felülről esetleg megnyomva mi történik? Nos ez a másik zseniális megoldás, ugyanis ekkor a touchpad füstüvegén keresztül átvilágítanak a médialejátszók kezeléséhez szükséges érintőgombok, ezért nincs sehol a gépen egyetlen egy plusz médiagomb sem. Nagyon gyorsan elérhető vezérlési mód ez, kényelmes és kifejezett futurisztikus.

És ha azt hinnénk, hogy a touchpad-be zsúfolt funkcióknak ezzel vége, hát nem. Ez a füstüveg ugyanis nem rezisztív (nem horpad be az érintésre), hanem multitouch-os és kapacitív. Így aztán egyszerre több érintés érzékelésére is képes. Emiatt például nagyíthatunk vele egy csippentéssel, amely funkció jól jön egy olyan gépnél, amely a képernyőjének felbontása miatt szélességében majdnem kétszer annyi pixelt képes megjeleníteni (1920-at), mint a weboldalaknál leggyakrabban használt felbontás. Az elején panaszkodtam arra, hogy a touchpad felülete gyűjti az ujjlenyomatokat, de ez az üveg keménységű anyaga miatt van, ami viszont strapabírónak, megkarcolhatatlannak ígérkezik. Röviden tehát, ez a touchpad szép, hasznos, nagyon hightech cucc, biza köllene.

Amit nem szerettem
Meg kell erőltessem magamat... A méregdrága vételára nem esne jól, ahogyan az sem, ha ezt a 4,6 kilogrammos monstrumot naponta haza kéne cipelnem az irodából, vagy ezzel kellene megjelennem prezizni. A méretei is brutálisak, hiszen 44x29,5 centiméter, ezért aztán jókora laptoptáska kell neki, amiből nem árt valami minőségit megvenni, hogy nehogy sérüljön a félmillás csúcsgép. A teszt elején látható kép csak illusztráció, ugyanis ezt a gépet ölbe véve nem használhatjuk, mert egyrészt agyonnyom, másrészt brutálisan melegszik. Arra is vigyázzunk, hogy nem csak a géptest, de a hálózati adapter is képes egészen forróra felhevülni!

Amiért mégis kellene
Egyrészt nagyon szeretnék egyszer olyan anyagi helyzetben lenni, hogy csak úgy megengedhessek magamnak egy ilyen félmillás laptopot és ezzel vagánykodhassak... Persze csak tréfálok, mert amiért ez a gép kellene, az a kompromisszum mentessége. Hogy laptop létére megszégyenít nem egy asztali gépet és egy ilyen birtokában tényleg nem kellene soha többet asztali gépet használni. És persze azért is kellene, mert minden, manapság divatos szó és rövidítés ott szerepel a specifikációjában, azaz Bluray, wifi, Bluetooth, fullHD, multimédia, ötpontegggyy.